A végrehajtás általános és alapvető előfeltételei

A formális előfeltételek a következőek:

• Jogcím vagy határozat
• Végrehajtási záradék
• Kézbesítés
• A hitelező kérelme

A végrehajtási eljárás minden fajtája ezen előfeltételeknek van alárendelve. Miközben meg kell jegyezni, hogy a hitelezői kérelem célja, a hivatalból való eljárás kezdeményezésének megakadályozása (kivételt képez ez alól a Polgári Perrendtartás (Zivilprozessordnung – ZPO) 894. §-a értelmében a jognyilatkozat megadása (Abgabe einer Willenserklärung)).

1. Végrehajtható okirat

Végrehajtható okiratat alatt azt a dokumentumot értjük, amely jogi utasítást tartalmaz (fizetésre vagy cselekedetre vonatkozóan). Ennek értélmében az adósnak a dokumentumban meghatározott teljesítményt (Leistung) kell végrehajtania, hogy a kötelezettségét teljesítse.

A végrehajtható okiratnak, amely, ahogyan már említésre került, formális előfeltétele a végrehajtásnak, tartalmi előírásoknak is eleget kell tennie.

A kérdés az, hogy melyik dokumentumokat tekinthetjük végrehajtható okiratnak?

A végrehajtandó okirat különböző tipusai

Az egyik legfontosabb okirat a ZPO 704. §-ában említett végleges ítélet (Endurteil): „A kényszervégrehajtást végleges ítéletekből kifolyólag lehet foganatosítani, amelyek jogerősek vagy előzetesen végrehajthatóak.” A végrehajtását illető szabályokat a 704-793 §-ok tartalmazzák.

Másrészt a 794. § további végrehajtható okiratokat sorol fel, amelyeket speciális szabályoknak vet alá (795. § Az általános szabályok alkalmazása a további végrehajtható okiratokra):

794. § További végrehajtó okiratok “(1) A kényszervégrehajtás továbbá foganatosítható:

1. Egyezségekből (Vergleich), amelyek a peresek között vagy egy peres és egy harmadik személy között a teljes vagy részletes jogvitarendezés egy német bíróság előtt, vagy a szövetségi tartomány igazságszolgáltatása által létrehozot vagy elismert választottbírósági szerv előtt megkötött, valamint egyezségekből, amelyek a 118. § 1. bekezdés 3. mondatának vagy a 492. § 3. bekezdésének bírósági jegyzőkönyvbe lett felvéve;

2. az eljárási költségeket rögzítő döntésből;

2a. (visszavonva)

2b. (visszavonva)

3. döntésekből, amelyekkel szemben a fellebbezés jogorvoslata fennál;

3a. (visszavonva)

4. végrehajtási intézkedésekből;

4a. döntésekből, amelyek a választottbírósági ítéletet végrehajthatónak nyílvánítanak, amennyiben a döntések joerősek vagy ideiglenesen végrehajthatónak lettek nyílvánítva;

4b. A 796b § vagy 796c § szerinti végzések;

5. okiratokból, melyeket egy német bíróság vagy egy német közjegyző előtt lettek bejegyezve;

6. végrehajthatónak nyílvánított európai fizetési meghagyásból

(...)”

A 704. és 794. §-okban megnevezett okiratokon kívül a végrehajtást más okiratra is lehet foganatosítani. Ennek megfelelően a 801. § lehetőséget nyújt a szövetségi tartományoknak, hogy jóváhagyják a bírósági kenyszervégrehajtást mégpedig más mint a 704. és 794. §-okban megnevezett okiratok alapján.

704. §

Ahogyan már említésre került, a kényszervégrehajtás a legtöbb esetben bírósági döntés alapján történik. A törvény tényállásként indul ki abból, hogy egy végleges vagy ideiglenesen végrehajtható ítéletből (300. § ZPO) a végrehajtás foganatosítható (704. §).

Továbbá engedélyezi a törvény, hogy néhány ítéletet a végrehajtás végett mint végleges ítéleteket tekintsünk. Itt megemlíthetjük a részítéleteket (Vorbehaltsurteile), amelyeket a 599 III. § értelmében a végrehajtás végett végítéleteknek kell tekinteni.

A 704. § megkülönbözteti a végleges illetve az előzetes végrehajthatóságot. Egy jogerős ítéletről (705 §) akkor beszélünk, ha már nem állnak jogorvoslati eszközök a rendelkezésre, tehát amennyiben a fellebbezési vagy a felülvizsgálati határidő kihasználatlanul telik el (A polgári perrendtartás bevezetéséről szóló törvény – EGZPO – 19. §-a), vagy ha az adós a jogorvoslatokról lemondott. Kérelemre a jogerőt a 706. § ZPO alapján az alsó fokon eljáró bíróság hivatalvezetője elismeri, például azzal a mondattal, hogy „ez az ítélet jogerős”.

A jogerőssé válást megelőző időtartam alatt, az ítélet ideiglenesen végrehajtható (708-720. §-ok ZPO).

Ami a végleges végrehajthatóságot illeti, a jogerősség elnyerése vagy az ítélet kimondásával vagy a jogorvoslati határidők lejártával történik.

Ezzel ellentétben a végrehajtás, az előzetes végrehajthatóság keretén belül, már az ítélet kimondását követően megkezdődhet mégpedig a megtámadhatatlanság beállta előtt. Következésképpen az eljárás gyorsított lesz. Az adósnak azonban joga van a jogvita kimerítésére, hogy esetleg egy neki kedvezőbb ítéletet kiharcoljon.

Ezért az adósnak ajánlott a jogorvoslat határidejét kihasználnia, mivel a 717. §-nak megfelelően egy előzetesen vegrehajthatónak nyílvánított ítéletet érvényteleníteni vagy módosítani lehet. Ennek értelmében a hitelező az előzetes végrehajtást saját felelősségére hajtja végre, mivel ha az okirata érvényét veszti „köteles a kárt megtéríteni”.

A 708. és 709. §-ok előírják, hogy az összes, a §-okban említett végleges ítéletet előzetesen végrehajthatónak kell nyílvánítani. A 708. § tartalmazza azokat az ítéleteket, amelyeket előzetesen végre lehet hajtani biztosíték letétbe helyezése nélkül, ennek ellenére a 709. § sorolja fel azokat az ítéleteket, amelyek ideiglenes végrehajtásához a hitelezőnek ilyen biztosítékokat letétbe kell helyeznie.

794. §

A 794. I § további okiratokat nevez meg. Ezek közül a legfontosabbak:

• Perbeli egyezség (Nr.1)
• A végrehajtható okirat (Nr.5)
• Az ügyvédek közreműködésével létrejött egyezség (Anwaltsvergleiche) (Nr.4b)

A peres felek közötti egyezség / perbeli egyezség (Nr.1)

Ez a perbeli egyezséget meg kell különböztetni a 269. §-ban említett esettől, amikor a felperes eláll a keresettől. Ez utóbbi esetben az eljárás befejeződik, annak ellenére, hogy a felek nem jutottak egyezségre. A perbeli egyezségnek a célja, hogy lehetővé teszi a per folytatását, annak ellenére, hogy a felek egyezségre jutottak (ha az egyik félnek például szüksége van a perből született ítéletre).

A végrehajtható okirat (Nr. 5)

Ebben az esetben szükséges a bíróság vagy a közjegyző beavatkozása, ahhoz, hogy a felek közötti egyezség okirati rangra emelkedjen.

Ezt az okiratot a 797. §-nak megfelelően lehet végrehajtani („Eljárási folyamat végrehajtható okiratok esetében”).

Az ügyvédek közreműködésével létrejött egyezség (Anwaltsvergleich) (Nr. 4b)

Az ügyvédek közremőködésével létrejött egyezség lehetőséget nyújt, hogy ezen egyezség peren kívül végrehajthatóvá váljon. Ennek értelmében bíróságon kívüli egyezségről van szó.

796a § Az ügyvédek közreműködésével létrejött egyezség végrehajthatóvá nyilvánításának előfeltételei „(1) Egy, az ügyvédek által az általuk képviselt felek nevében és teljes meghatalmazásukkal megkötött egyezség, az egyik fél kérésére végrehajthatóvá válik, ha az adós azonnal aláveti magát az abban fogantatott kényszervégrehajtásnak és az egyezség azon a napon, amelyen létrejött, egy elsőfokú bíróságon (Amtsgericht), amelynek körzetében az egyik félnek a lakóhelye volt az egyezségkötéskor, be lett jegyezve.”

796c § Közjegyző által történő végrehajthatóvá nyílvánítás: „(1) A felek beleegyezésével egy egyezség egy közjegyző által, akinek a 796a § 1. bekezdése alapján illetékes bíróság hatáskörében van a hivatali székhelye, megőrzésbe vehető és végrehajthatónak nyílvánítható.

A 796a és 796b §-ok ennek megfelelően érvényesek.

(...)”.

Az 796a és 796c §-okból egyértelműen következik, hogy az ügyvédek közreműködésével létrejött egyezséget bíróságon (796a §), vagy közjegyzőnél (796c §) kell bejegyezni vagy megőrizni és csak ezután lehet végrehajthatóvá nyílvánítani.

Egy kérelmet kell benyújtani az első fokon eljáró bíróságon a végrehajthatóság megszerzéséhez (796b §), de ezt könnyebb megszerezni, mint egy végleges bírósági ítéletet.

A 794. § felsorol további okiratokat:

• Költség megállapítása tárgyában hozott végzés (Kostenfestsetzungsbeschlüsse) (Nr.2)
• Fellebbezéssel megtámadható határozatok (Nr.4)
• Választott bírósági döntés végrehajthatóságát megállapító nyilatkozat (Nr.4a)
• Európai fizetési meghagyások (Nr.6)

Egyéb okiratok

Egyéb vegrehajtható okiratokat a polgári perrendtartáson kívül is találunk, hogy csak néhányat említsünk példaként:

• Az felárról szóló döntés kényszerárverezési eljárás folyamán (A kényszereladásról és a csődgondnokság alá vételéről szóló törvény 93. §-a – ZVG)
• A fizetésképtelenségi eljárás keretein belül a követelések jegyzékbe való felvételéről szóló döntés (Csődrendelet (Insolvenzverordnung – insO) 201 II. §-a)

A végrehajtható okirat tartalma

Végrehajthatóság – Pontossági követelmény (Bestimmtheitsgebot)

Az okiratnak tartalmaznia kell egy, az adóst kötelező, végrehajtandó szolgáltatást. Ezen szolgáltatásnak az okiratban egyértelműen fel kell tűnie, tehát bizonyosnak és világosnak kell lennie.

A pontossági követelmény elve feltételezi, hogy minden, a polgárok jogaiba történő beavatkozás egy pontos megfogalmazáson kell, hogy alapuljon (alkotmányi követelmény). Ennek következtében az okirat homályos részeit a végrehajtó szerveknek értelmezniük kell. De ezen értelmezés csak az okirat tartalmára vonatkozik.

A hitelezőt és az adóst név szerint kell megnevezni. A 727. § értelmében a jogutód részére vagy ellen egy végrehajtható másolatot lehet kiállítani, feltéve, hogy a jogutódi viszony vagy a tulajdonviszony a bíróság tudomására legyen hozva.

További feltételek

A fent említett pontossági követelmények minden fajta okiratra érvényesek. Ezen túl a 735-749. §-ok tartalmi előírásokat tartalmaznak különleges esetekre vonatkozóan.

2. Végrehajtási záradék

A végrehajtási záradékkal kapcsolatos eljárás a kényszervégrehajtás valóbani véghezvitelét szolgálja. A 724. § értelmében a kényszervégrehajtást „az ítélet egy végrehajtási záradékkal ellátott másolatának alapján (végrehajtható másolat) lehet véghezvinni.” A záradékot nem hivatalból állítják ki, hanem kérésre. Ennek értelmében a hitelező kérésére az első fokon eljáró bíróság állítja ki záradékot.

A végrehajtó szerv az okiratnak csak a formai előfeltételeit vizsgálja meg nem pedig a jogszerűségét. Valóban nem szabad, hogy a végrehajtó szervek anyagi jogi kérdésekkel legyenek leterhelve, hiszen az ügy elbírálása már megtörtént. Azt sem kell megvizsgálniuk, hogy az okirat valójában létrejött e és milyen módon. Ennek ellenére tisztázva kell, hogy legyen, hogy az okirat létezik és, hogy belőle végre lehet hajtani. Ebben az értelmben a végrehajtási záradék megoldja ezt a problémat, mivel a bíróság előtt meg lehet állapítani, hogy egy formailag érvényes okirat létezik-e, hogy érett-e a végrehajtásra, hogy a tartalma végrehajtható és, hogy a felperes (hitelező) és az alperes (adós) egy és ugyanazon a személy.

A végrehajtási záradék a 725. § értelmében a követekezőképpen hangzik „A jelenlévő másolat (a felek megnevezése) végrehajtás céljából lett kiállítva.”

Különbséget kell tenni az egyszerű záradék és a minősítő záradék (qualifizierte Klausel) (okiratot kiegészítő vagy okiratot átruházó záradék) között:

Az egyszerű záradék

Ebben az esetben a záradék arról tanúskodik, hogy az okirat valóban érett a végrehajtásra. Ennek értelmében, a záradék a végrehajthatóság hivatali bizonyítéka.

A záradék lezárja az ügy elbírálásának szakaszát és kezdeményezi a végrehajtás szakaszát.

Az egyszerű záradék ügyében történő eljárás a 724. §-ból vezethető le. Ennek következtében a következő szempontok kerülnek felülvizsgálatra mielőtt a záradék kibocsátásra kerülne:

• A hitelező kérelme
• Az okirat létezése és hatékonysága a végrehajthatóság szempontjából
• Az okirat végrehajtásra való érettsége
• Az okirat nem lehet feltételes (726. §) és csak a benne megnevezett személyek ellen lehet belőle végrehajtani (727. §)

A záradék kibocsátásáért a bíróság vezető tisztviselője illetékes.

Rendkívüli záradékformák

726-729. §-ok rendkívüli záradékformákat irányoznak elő: az okiratot kiegészítő és az okiratot átruházó végrehajtási záradékot.

A okiratot kiegészítő és átruházó záradék kibocsátásáért a bírósági alkalmazott (Rechtspfleger) illetékes (A bírósági alkalmazottakról szóló törvény – RPflG – 20. §-a Nr.12).

Okiratot kiegészítő végrehajtási záradék

A 726. § szabályozza a végrehajtási záradék ezen formáját. Ezen § értelmében szükség van egy okiratot kiegészítő záradékra, ha az okirat tartalmából ugyan egyértelműen kikövetkezik a fizetésre kötelezettség, de ugyanakkor ez csak akkor hajtható végre, ha a hitelező egy tőle függő tényt bebizonyít és ez be is következik.

Ennek értelmében az okiratot kiegészítő záradék kibocsátásának előfeltételei:

• A végrehajtás egy tény bekövetkezésétől függ.
• Ezen tény bebizonyítása a hitelező kötelessége.
• Ezen bizonyíték közokirat vagy egy okirat hiteles másolata alapján történik

Okiratot átruházó végrehajtási záradék

A 727-729. §-ok értelmében egy okiratot átruházó (vagy „okiratot átíró”) záradék szükséges, ha a kényszervégrehajtás a hitelező jogutódja valamint az adós jogutódja ellen történik.

Ezen esetekben egy személy helyébe egy másik lép, hogy így elkerüljünk egy újabb pert. Valóban a 750 I § értelmében egy új pert kell indítani, mivel az okiratnak tartalmaznia kell a végrehajtási folyamatban szereplő felek személyazonosságát és nem ez lenne a helyzet, ha a végrehajtási eljárásban szereplő felek helyébe más személyek lépnének.

750. § A kényszervégrehajtás előfeltételei „(1) A kényszervégrehajtást csak akkor lehet megkezdeni, ha a személyek, akik részére és akik ellen foganatosítják, az okiratban vagy a mellékelt végrehajtási záradékkban névlegesen vannak azonosítva (...).”

Záradék	Kiállításához illetékes szerv
Egyszerű záradék	Az elsőfokon eljáró bíróság vezető tisztviselője (724. §)
Okiratot kiegészítő vagy okiratot átruházó záradék	Az elsőfokon eljáró bíróság alkalmazottja (20. § Nr.12 RPflG)
Végrehajtható okirat	Közjegyző akinél a bejegyzés történik (794 I. § Nr.5)

3. Kézbesítés, Sajátosságok

166. § „(1) A kézbesítés egy személynek szóló dokumentum közzététele ezen okiratban meghatározott formai úton.

(2)(…).“

Ennek értelmében a kézbesítés irásos nyilatkozatok és döntések a kézbesítés címzettjének való formai közzététele. Ezen címzettnek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy a kézbesítendő okirat tartalmáról tudomást szerezzen. Továbbá a kézbesítés tényét, módját és időpontját (vagy a tudomásúl vételének lehetőségét) okiratilag kell rögzíteni.

166. és rákövetkező §-ok a kézbesítés részleteit szabályozzák, további rendelkezéseket tartalmaz a 750. § (A kényszervégrehajtás előfeltételei), ennek értelmében a kézbesítés a kényszervégrehajtás alapvető feltétele, ugyanúgy mint az adós és a hitelező névszerinti azononosítása.

A törvény engedélyezi az egyidejű kézbesítést és kényszervégrehajtást. Egy kivételt képez (a 750 III § értelmében) a 720a § és a biztonsági végrehajtás. Ennek értelmében a kényszervégrehajtás csak akkor kezdhető meg „ha az ítéletet és a végrehajtási záradékot legalább két héttel előtte kézbesítették.”

A kézbesítés történhet „hivatalból” (166-190 §-ok ZPO) vagy „a felek kérelmére” (191-195 §-ok ZPO).

4. Kérelem

753. § A bírósági végrehajtó által történő végrehajtás „(1) A végrehajtás, amennyiben nem lett a bíróságok hatáskörébe utalva, végrehajtón keresztűl törtenik, amelyet a hitelező megbízásából hajtanak végre.

(2) A hitelező a megbízás kiosztásához igénybe veheti a bírósági hivatalt. A hivatal által megbízott végrehajtót úgy kell tekinteni mintha a hitelező által lett volna megbízva.

(3) A Szövetségi Igazságügyi Minisztérium fel van hatalmazva, hogy rendeleten keresztűl a Bundesrat beleegyezésével a 2. bekezdésnek megfelelően a megbízáshoz kényszerítő űrlapokat vezessen be.”

A hitelező szabadon döntheti el, hogy végre akarja-e hajtatni és mikor az okiratból származó követelését. ő határozza meg a végrehajtás kezdetét, módját és méretét. A hitelező bármikor vissza tudja vonni a indítványát és így „úra az eljárásnak”. Így a végrehajtás nem „hivatalból” történik. A hitelező kérelme (akaratnyílvánítása – Willenserklärung) ennek megfelelően tehát egy eljárást megindító cselekedet.

A végrehajtási megbízást írásban vagy szóban lehet megadni. Ha a bíróságok illetékesek (többek között végrehajtási bíróság vagy telekkönyvi hivatal), alapvetően írásban vagy szóban a bírósági hivatal jegyzőkönyvébe való bejegyzéssel lehet előterjeszteni (496. § ZPO).

Ideiglenes jogi oltalom

Az ítélet elnyeréséig lehetséges, hogy az adós őrizetbe vétele vagy egy megelőző jellegű foglalás, illetve egy ideiglenes intézkedés (916-945. §-ok ZPO) által biztosítsunk egy tárgyi követelést, amely az eljárás során érvényesítve lett.

A hitelezőnek minden esetben az ideiglenes jogi oltalom két fontos alapfeltételét kell felmutatnia: egy követelést és egy okot (920. § ZPO).

A végrehajtás ebben az esetben a követelés biztosítását szolgálja. Az adós őrizetbe vételén keresztűl (933-934 §-ok ZPO) lehetséges elérni, hogy ne legyen neki lehetősége intézkedéseket véghezvinni vagyona felett a hitelező kárára. Valóban az adós őrizetbe vétele vagy egy megelőző jellegű foglalás egy pénzösszegre irányuló igény biztosítását szolgálja, míg az ideiglenes intézkedés más követelések biztosításának van fenntartva.

Az adós őrizetbe vételénél vagy egy megelőző jellegű foglalásnál ugyanúgy mint az ideiglenes intézkedésnél érvényes a kártérítési felelősség (945. § ZPO): „Ha az adós őrizetbe vétele vagy egy megelőző jellegű foglalás, illetve egy ideiglenes intézkedés kezdettől fogva indokolatlannak bizonyúl, vagy pedig az elrendelt intézkedés a 926. § 2. bekezdése vagy a 942. § 3. bekezdése alapján érvénytelenítve lett, így az a fél, amelyik az intézkedést elérte, kötelezve van az ellenfél kárát megtéríteni, amely az elrendelt intézkedés véghezviteléből vagy az végrehajtás elkerülése, illetve annak megszűntetése végett nyújtott garanciából származik”

Minden esetben a végrehajtás az 717 II § értelmében a kérelmező kockázatára lesz végrehajtva: „(...) (2) Ha egy ideiglenesen végrehajtható ítélet érvénytelenítve vagy módosítva lesz, a felperes kötelezve van a kár megtérítésére, amelyet az alperesnek az ítélet végrehajtásával vagy a végrehajtás elkerülése végett ez utóbbinak felhozott szolgáltatása által keletkezett. Az alperes a kártérítésre való igényét a függőben lévő peres ügyben érvényesítheti (...)”

1. Az adós őrizetbe vétele vagy a megelőző jellegű foglalás (Arrest)

Az eljárás

Az adós őrizetbe vétele vagy a megelőző jellegű foglalás eljárása azzal lesz megindítva, hogy a kérelmező egy kérelmet nyújt be, mégpedig a 919. §-ban megnevezett bíróság előtt: „Az adós őrizetbe vételére vagy a megelőző jellegű foglalás elrendelésére, az az ügy érdemében döntő bíróság mint az elsőfokú bíróság az illetékes, amelynek hatáskörében található a megelőző jellegű foglalás alá vehető tárgy vagy ahol az a személy tartózkodik akinek személyes szabadságát kell korlátozni.”

A 920. § ZPO értelmében a kérelmezőnek fel kell tudni mutatni az őrizetbe vétel és a foglalás okát, illetve egy követelést, amelyet a bíróság előtt hitelessé kell tennie ahhoz, hogy a kérelmét megalapozottnak lehessen tekinteni.

A követelés, amely az őrizetbe vétel és a foglalás alapjául szolgál (Arrestanspruch)

Ezen követelés a 916 I § ZPO szerint egy pénzkövetelés, vagy egy olyan követelés, amely pénzköveteléssé változtatható át.

Az ok, amely az őrizetbe vétel és a foglalás alapjául szolgál (Arrestgrund)

Mivel általában az ideiglenes jogi oltalom sürgősségre szoruló, a kérelmezőnek az őrizetbe vétel és a foglalás igénylésekor ezt a sürgősséget fel kell tudnia mutatni.

Ami ezt az okot illeti a törvény különbséget tesz az ingó vagyontárgyak megelőző jellegű lefoglalása (dinglicher Arrest) (917. § ZPO) és az adós őrizetbe vétele (persönlicher Arrest) (918. § ZPO) között:

• Ingó vagyontárgyak megelőző jellegű lefoglalása (917. § ZPO)

Ebben az esetben félő, hogy az ítélet végrehajtása meghiúsul vagy lényegesen megnehezedik.

• Az adós őrizetbe vétele (918. § ZPO)

A személyes biztonsági őrizetbe vétel csak akkor lehetséges ha a végrehajtást körülvevő veszélyt nem lehet máshogy kivédeni. Ez érthető, mivel az adós őrizetbe vétele korlátozza annak szabad mozgási jogát. Ezért ezt a fajta ideiglenes intézkedést csak abban az esetben lehet jóvá hagyni, ha például fenn áll annak a veszélye, hogy az adós szökéssel próbálja meg kivonni magát kötelességei alól.

És ez utóbbi esetben is meg kell jegyezni, hogy a 933. § „elzárásról” vagy „más személyes szabádság korlátozás”-ról beszél. Ez is mutatja azt, hogy a adós őrizetbe vételét csak a legvégső esetben lehet használni.

Az megelőző jellegű lefoglalás és az őrizetbe vétel eljárása

Ahogyan már említésre került és a 920. I és II § értelmében a kérelmezőnek egy követelést és egy okot kell felmutatnia, amelyek bíróság előtt hitelessé lettek téve, hogy a kérelmet megalapozottnak lehessen tekinteni. Az illetékes bíróság előtt megfogalmazott kérelem megalapozza a megelőző jellegű lefoglalás és az őrizetbe vétel eljárását.

A 294. § értelmében a kérelemező „minden bizonyítékot felhasználhat” ahhoz, hogy ennek a követelménynek eleget tegyen. De abban az esetben, ha nem lehet a kérelmet vagy az okot hihetővé tenni, a bíróság elrendelheti a megelőző jellegű lefoglalást vagy az őrizetbe vételt, ha ezeket egy letétbe helyezett biztosítéktól teszi függővé (294. §).

Ami a kérelmet illeti, a bíróság szóbeli tárgyalás alapján dönthet. Ebben az esetben a bíróság végítéletet (Endurteil) hoz, ha azonban szóbeli tárgyalás nélkül dönt, akkor határozatot (Beschluss) hoz, amelyet az ellenfélnek a kérelmező kérésére kézbesíteni kell (922. II §).

A határozat ugyanúgy mint a végítélet, amely elrendeli a megelőző jellegű lefoglalást vagy az őrizetbe vételt biztosítást szolgáló parancsok (Arrestbefehl), amelyek nem összetévesztendőek a letartóztatási paranccsal (Haftbefehl).

Jogorvoslati lehetőségek a biztosítást szolgáló parancsok ellen is léteznek. A 924. § értelmében a határozat ellen igényper indítható, amelyet az első fokú bíróságon írásban vagy a bírósági hivatal jegyzőkönyvébe való bejegyzéssel kell megindítani. Mint általában az ítélet ellen, itt is fellebbezéssel lehet élni (511 §).

A végrehajtás

928. § „A megelőző jellegű lefoglalás vagy az őrizetbe vétel végrehajtásához a kényszervégrehajtára vonatkozó előírások érvényesek, amennyiben a következő paragrafusok nem tartalmaznak eltérő előírásokat.”

A 928. § értelmében a megelőző jellegű lefoglalás vagy az őrizetbe vétel végrehajtása az általános kényszervégrehajtás szabályaihoz igazodik.

Az ezt követő paragrafusok néhány különleges szabályra utalnak (929-934 §-ok). Ennek értelmében a megelőző jellegű lefoglalás vagy az őrizetbe vétel elrendelése csak abban az esetben kívánja meg a „végrehajtási záradékot, ha a végrehajtás nem az elrendelésben megnevezett hitelező részére, vagy ugyanebben az elrendelésben megnevezett adós ellen irányul.” (929. I §). Ehhez jön, hogy a kézbesítés a végrehajtást követő egy hétig történhet meg (929. III §).

Ami az ingó vagyontárgyak megelőző jellegű lefoglalását illeti, a biztosítás végrehajtása vagy zálogba vétellel (930. §) vagy jelzálog bejegyzésével törtenik (932. §).

2. Ideiglenes intézkedés (einstweilige Verfügung)

Az ideiglenes intézkedés egy nem pénzösszegre irányuló kérelem biztosítását szolgálja (935-942 §-ok).

A 935. és 940. §-oknak megfelelően az ideiglenes intézkedések egy bizonyos vita tárgyára (935. § – biztosítási rendelkezés (Sicherungsverfügung)) vagy egy vitás jogviszonyra (940. § – vita lezárására vonatkozó rendelkezések) alkalmazandóak.*

Végrehajtás egy európai végrehajtandó okiratból, ha az adós egy másik tagállamban él

A 722 § értelmében külföldi ítéleteket csak akkor lehet végrehajtani, „ha annak elismerése egy végrehajtóítélet (Vollstreckungsurteil) által ki lett mondva”. A legtöbb esetben ezt az eljárást EU-előírások és szabályozások, illetve két- vagy többoldalú egyezmények helyettesítik vagy egyszerűsítik le.

Továbbá az Európai végrehajtható okiratról szóló rendelet (805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) lehetővé teszi a nem vitatott követelések könnyebb végrehajtását.

Az európai végrehajtó okiratként való elismerés (ítélet, határozat, fizetési meghagyás vagy végrehajtási határozat, bírósági ügyintéző költségmegállapítására vonatkozó határozat, bírósági egyezségek és közokiratok) csak nem vitatott követelésekre vonatkozik és a származási tagállam illetékes hatóságnál (az ügy érdemében megkeresett bíróság) kell megigényelni (24. cikk . bekezdés 805/2004/EK rendelet). A jogerősség nem kötelező.

A 2004 április 21.-i 805/2004 sz. rendelet igaz csak 2005 szeptember 21.-e óta érvényes az EU-tagállamokban, Dániát kivéve. Mivel azonban már 2005 január 21.-én hatályba lépett, a rendelet már alkalmazva van a 2005 január 21.-étől született döntésekre. Romániára és Bulgáriára a 2007 január 1.-i határidő vonatkozik.

Annak ellenére, hogy egy Európai fizetési meghagyás kibocsájtásához szükséges előfeltételek rendelkezésre állnak, a kérelmezőnek módja van egy ítéletet kieszközölni és ezt mint európai végrehajtó okirat megerősíteni. Azt is el lehet képzelni, hogy abban az országban, amelyben a végrehajtást foganatosítja egy nemzetközi záradékot igényel.

Abban az esetben, amelyben egy európai végrehajtható okirat rendelkezésre áll, amelynek ideiglenesen végrehajthatónak kell lennie, azon tagállam területén, amelyen a végrehajtás foganatosítják, nem kell végrehajtható határozatot kérelmezni (5. cikk 805/2004/EK rendelet).

A európai végrehajtható okiratkénti elismerést a bíróság előtt kell kérelmezni, mégpedig az I űrlap segítségével (9. cikk 1. bekezdés 805/2004/EK rendelet).

Egy külföldi vagy német végrehajtási záradékra nincsen szükség Németországban, mivel ez helyettesítve van a hitelesítés folyamatával (Bestätigung) (1082. § ZPO).

Kézbesítés

A rendelet 13-tól a 17-ig terjedő cikkei az eljárást megindító irat kézbesítésére vonatkoznak, amelyet a végrehajtónak nem kell felülvizsgálnia.

A tagállam belföldi jogrendszeréből következhet, hogy például a végrehajtandó okirat kézbesítését igazolni kell. Ha például a 750. § ZPO megköveteli az értékpapír kézbesítésének visszaigazolását, akkor ezt a visszaigazolást fel kell tudni mutatni, és pedig abban az esetben is, ha a végrehajtás az 805/2004/EK rendelet keretein belül történik.

Kényszervégrehajtás

A hitelező saját maga tudja azonnal a végrehajtást foganatosítani, de ezt a végrehajtást meg kell igényelnie annál a bíróságnál vagy megfelelő szervnél, amely abban az államban, amelyben a végrehajtás foganatosítva lesz az európai végrehajtandó okiratok végrehajtásért felelős. Ezen hatóságokat vagy szerveket meg lehet találni az „Európai Igazságügy Hálózat Polgári és Kereskedelmi Ügyekben” honlapján: http://ec.europa.eu/civiljustice/enforce_judgement/enforce_judgement_gen_de.htm [3]

A hitelezőnek abban tagállamban, amelyben a végrehajtást foganatosítani kívánja, az illetékes végrehajtó hatóságnak a következő dokumentumokat kell előterjesztenie (20. cikk 2. bekezdés 805/2004/EK rendelet):

• A döntés, a közokirat, vagy a bírósági kiegyezés másolata, amely a bizonyítékhoz szükséges előfeltételeket betölti;
• Az igazolás másolata, amely elismeri az okiratot mint európai végrehajtó okirat;
• Adott esetben az igazolás fordítása azon állam hivatali nyelvére, amelyben a végrehajtás foganatosítva lesz. Alapjában véve a fordítás nem kötelező, hacsak az űrlap nem tartalmaz személyes adatokat.

Értelme lenne az illetékes végrehajtó hatóságnak az adósnak való kézbesítésről szóló igazolást előterjeszteni. Ugyanakkor ez nem egy szükséges előfeltétel.

A végrehajtó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy a hitelező a végrehajtáshoz szükséges dokumentumokat felmutatta-e.

Egy ítélet végrehajtása Németországban, amennyiben a döntést meghozó állammal nincsen kölcsönös megegyezésen alapuló szerződés

328. § 1. bekezdése 5. szám ZPO kizárja egy döntés elismerését, ha ez egy olyan államból származik, amellyel nincsen két- vagy többoldalú szerződéses megállapodás a bírósági ítéletek kölcsönös elismeréséről és végrehajtásáról. Ez a szabály azon esetekre is vonatkozik, amelyekben létezik egy ilyen két- vagy többoldalú megállapodás, például az örökösödési jogot érintő döntések terén.

Amennyiben létezik többoldalú megállapodás a döntést el kell látni a végrehajtási záradékkal (az Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény 31. cikke / Lugánói Egyezmény).

Amennyiben létezik kétoldalú megállapodás, a határozat, amely végrehajthatóvá nyílvánította a külföldi döntést, együtt ezzel a végrehajthatóvá nyilvánított döntéssel végrehajtható okiratnak minősül (794. § 1. bekezdés Nr. 4a ZPO).

Egy tagállam bírósági döntése egy másik tagállamban a 2000 december 22.-i 44/2001 számú rendelet (EK) az Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény 33. cikknek megfelelően lesz elismerve, amennyiben a 34. és 35. cikkekben felsorolt okok nem akadályozzák ezt az elismerést. A jogvita tárgyánál fogva kizárólag a polgári kollégium elnöke rendelkezik joghatósággal (39. cikk 44/2001 számú rendelet (EK) összehasonlítva II függelék / Lugánói Egyezmény II). A területi hatáskör az adós lakhelyétől függ. A döntést egy végrehajtó záradékkal kell ellátni (a Elismerés és végrehajtás foganatosításáról szóló törvény 4. §-ának 1. bekezdése, illetve 9 §-ának 1. bekezdése – AVAG).

Egy bírósági döntés, az Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezményben / Lugánói I Egyezményben résztvevő állam területén minden további nélkül el van ismerve, amennyiben nem akadályozzák az elismerést a 27. vagy 28. cikkben említett okok.

Ebben az esetben is a jogvita tárgyánál fogva kizárólag a polgári kollégium elnöke rendelkezik joghatósággal (Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény 32. cikke / Lugánói Egyezmény). Továbbá a területi hatáskör az adós lakhelyétől függ.

Hogy végre lehessen hajtani Németországban egy külföldi ítéletből, egy perbeli egyezségből vagy egy okiratból, amely nem tartozik egy több- vagy kétoldalú megállapodás vagy egy európai rendelet hatáskörébe, szükség van egy bírói rendeletre, amely ezen ítéletet végrehajthatóvá nyilvánítja a 722. és 723. ZPO §-oknak megfelelően, vagy néhány speciális esetben egy törvényszéki határozatra. A végrehajthatóvá nyilvánítási ítélet ideiglenesen végrehajtható, szüksége van egy végrehajtási záradékra (724. § ZPO) és így alkalmas a belföldi kényszervégrehajtásra.

Az adós őrizetbe vétele vagy a megelőző jellegű foglalás, illetve az ideiglenes intézkedések, vagy ideiglenes elrendelések, amelyeket egy külföldi bíróság hozott nem esnek a polgári perrendtartás 722. § alkalmazási területe alá.

Ilyen jellegű döntéseket ugyanakkor a 44/2001 számú rendelet (EK) 38. cikke / Lugánói Egyezmény II értelmében csak abban az esetben lehet végrehajthatónak nyílvánítani, ha ugyanezen rendelet 32. cikkében megfogalmazott határozatról van szó. Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy abban az esetben beszélhetünk egy határozatról az Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény 25. cikke alapján, ha az alperest szóbeli tárgyalásra rendelték be és biztosították neki a meghallgatáshoz való jogát.

Megjegyzések a záradék alkalmazási területét illetően az államközti szerződések tükrében (elismerési és végrehajtási szerződés)

Az Elismerés és végrehajtás foganatosításáról szóló törvény (AVAG) 9. §-a alapján a végrehajtási záradék az adós kötelezettségeit német nyelven kell, hogy tartalmazza és ki kell hogy mondja, hogy a végrehajtás nem lépheti túl a biztosításhoz szükséges intézkedéseket, addig ameddig a jogorvoslathoz való jog határideje a kényszervégrehajtást engedélyező döntés kézbesítése után még le nem járt, vagy pedig a jogorvoslat felől még nem született döntés. A záradék nem tartalmaz információt az ideiglenes végrehajtásról sem. A hitelezőnek utána elő kell terjesztenie egy rendelkezést vagy a hivatalvezető bizonyítékát, hogy a végrehajtás kozlátozatlanul végrehajtható (Elismerés és végrehajtás foganatosításáról szóló törvény 23. §-a). Így egy további végrehajtási záradék, a 724. és az azt követő §-ok értelmében, nem szükséges.

Megjegyzések a záradék kézbesítéséről az államközti szerződések tükrében (elismerési és végrehajtási megbízás)

Abban az esetben, ha a végrehajtás engedélyezve van, illetve egy végrehajtási záradékkal van ellátva, az Elismerés és végrehajtás foganatosításáról szóló törvény 10. §-ának 1. bekezdése alapján az adósnak egy hiteles másolatot kell hivatalból kézbesíteni a végrehajtási záradékkal ellátott okiratról, továbbá a határozatról, amely jóváhagyja a végrehajtást, és adott esetben ezen iratok fordításáról, illetve a 8. § 1. bekezdésének 3. mondatában szereplő okiratokról. Egy messzemenőbb kézbesítés a ZPO 750. §-a értelmében nem szükséges.

Nem szükséges értesíteni az adóst a kényszervégrehajtás előtt a végrehajtást engedélyező határozat sikerességéről. Ezért a hitelező a biztosításhoz szükséges intézkedéseket, az Európai joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény / Lugánói Egyezmény 39. §-a értelmében azonnal megkezdheti, miután a végrehajtás engedélyezve lett a külföldi okirat alapján.