Ha a végrehajtás előfeltételei teljesültek, a végrehajtást kérő felszólítja a végrehajtót a végrehajtás megindítására az adós javai ellen.

Az adós ingóságai, követelései és egyéb tulajdoni jogai, valamint ingatlana képezhetik tárgyát a végrehajtásnak.

A német Polgári Eljárási Kódex [ZPO] szerint, a „movables” (ingóságok) kifejezés az alábbiakat foglalja magában:

• ingó tárgyak,
• követelések és
• egyéb jogok.

A végrehajtási lap

1. Általános rendelkezések (a ZPO 803-807 szakaszai)

A 803-1 szakasz szerint: „Az ingóságok végrehajtása a végrehajtási lap kiállításával indul meg.”

A 803-2 szakasz szerint: „A végrehajtás nem terjedhet tovább, mint ami feltétlenül szükséges a végrehajtást kérő követelésének és a végrehajtási költségek teljes kifizetéséhez”. Ennek következménye, hogy a végrehajtó nem hajthat végre túlzott mértékű lefoglalást, még akkor sem, ha nincs szüksége más végrehajtási jogcímre ennek érdekében. Kizárólag olyan ingóságokon hajthat végre, amelyek értéke elegendő a végrehajtást kérő követelésének és a végrehajtó költségeinek fedezésére.

A Végrehajtók Szakmai Irányelvének (GVGA) 132-8 szakasza szerint a végrehajtó felel a lefoglalt ingóságok értékének becsléséért. Előfordulhat, hogy a becsült értéket később alacsonyabb áron állapítják meg. Ilyen esetben, mivel a végrehajtást kérő teljes kielégítése többé nem biztosítható, a végrehajtó hivatalból köteles gondoskodni további végrehajtási lapról (a GVGA 132-9 szakasza).

Ellenkezőleg, egy végrehajtási lapon szereplő végrehajtást tilos végrehajtani, ha a tárgyak végrehajtásából nem eredményezhet profitot: 803-2 szakasz „A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a végrehajtás járulékos költségeit sem fedezi a lefoglalt javak értékesítése”.

2. Áruk - ingó javak lefoglalása (808-827 szakasz)

A végrehajtó hatásköre

808-1 szakasz „Az adós birtokában levő ingó javak végrehajtását a végrehajtó végzi el a javak elvétele és más birtokába adása útján”. Ezen szakasz szerint a végrehajtó illetékes az ingóságok végrehajtásában.

Csak azokat az ingóságokat szabad végrehajtani, amelyek „birtokban” vannak:

• az adósnál (808-1 szakasz),
• a végrehajtást kérőnél (809-es szakasz)
• vagy olyan harmadik félnél, aki hajlandó azokat átadni (809-es szakasz).

A „birtokban levő” kifejezés alatt azt kell érteni, hogy az ingóság ténylegesen az adós, a végrehajtást kérő vagy egy harmadik fél birtokában van. Emellett meg kell jegyezni, hogy a harmadik fél birtokában levő ingó javakat csak a birtokos előzetes hozzájárulásával szabad végrehajtani („… olyan harmadik félnél, aki hajlandó azokat átadni”). Ez a beleegyezés vonatkozik mind az átadásra, mind az ingóságok értékesítésére. Ezért a végrehajtásba való beleegyezés önmagában nem elegendő a végrehajtáshoz.

Az átadásba és értékesítésbe történő beleegyező nyilatkozatával a harmadik fél elveszti a jogát az ítélet végrehajtása elleni kifogás benyújtására (a 771-es szakasz szerint: „Ha egy harmadik fél olyan jogára hivatkozik, amely akadályozza egy ingóság elidegenítését, a tárgy lefoglalása elleni kifogását az elé az elsőfokú bíróság elé kell vinni, amelyik a végrehajtást elrendelte.”).

Részletfizetés

Amikor a végrehajtó megérkezik az adós lakására, felszólítja az adóst önkéntes fizetésre, amely egyben végső felszólítás is a végrehajtás megkezdése előtt. Emellett a 806b szakasz úgy rendelkezik, hogy „(2) Ha az adós javai nem foglalhatók le, de az adós hitelt érdemlően úgy nyilatkozik, hogy részletekben rövid idő alatt megfizeti adósságát, a végrehajtó hajtja be a részleteket, ha a végrehajtást kérő elfogadja ezt a megállapodást.”

A végrehajtó jogosult engedélyezni az adós számára a részletfizetést, és felelős annak biztosításáért, hogy a végrehajtási eljárást időben és hatékonyan le lehessen zárni.

Beszedheti az adósság részletekben történő megfizetésének összegeit, ha a tárgyak mentesek a végrehajtás alól, amennyiben a végrehajtást kérő elfogadja a részletfizetést.

A végrehajtást kérő végrehajtási rendelkezése a 754-es szakaszból következik: a végrehajtó ennek erejénél fogva jogosult fizetések és egyéb javak átvételére, valamint az adós részére - ha már a teljesítés megtörtént - a végrehajtási záradékkal ellátott lap kiszolgáltatására.

Az adós vagy a harmadik fél felé a végrehajtó végrehajtási eljárási jogosultságát a végrehajtási lap végrehajtási záradékkal ellátott példánya igazolja (755-ös szakasz).

A végrehajtási lap végrehajtási záradékkal ellátott példányát át kell adni az adós részére a fizetés teljesítésének nyugtázásával együtt (757 I szakasz)

A lefoglalási eljárás

A 808-as szakasz szerint a végrehajtónak a lefoglalást a tárgyak kisajátításával kell végrehajtania. Ebben az értelemben az elsajátítás jelenti a lefoglalt tárgyak azonosítását, az azonosított tárgyak elszállítását vagy lepecsételését, illetve elzálogosításuk hivatalos közlését, ha a tárgyak az adós őrzésében maradnak (808 II 2 szakasz). Az elszállított ingóságok tekintetében a végrehajtó a felelős őrzővel egy tekintet alá eső birtokjogot szerez.

A 758-as szakasz tartalmazza a végrehajtási tárgyalások korlátait. A szakasz szerint „(1) Az adós lakásába [...] tilos belépni ez utóbbi hozzájárulása nélkül, kivéve, ha az elsőfokú bíróság végzéssel rendeli el az adós lakásába történő belépést. Ez a szakasz nem alkalmazható, ha a bírósági végzés veszélyeztetné a lakásba történő belépés sikerét.

(4) A végrehajtó számára tilos a lakásokban történő végrehajtás éjjel, vasárnap és bankszünnapokon, ha az adós (és a vele együtt lakók) számára méltatlan kényelmetlenséggel járna, vagy ha a beavatkozással elérhető eredmény aránytalanul csekély lenne a beavatkozáshoz képest, kivéve, ha a végrehajtó az elsőfokú bíróság végzésével rendelkezik. Az éjszakai órák az este 9 és a reggel 6 óra közötti időszakot jelentik.”

Következésképpen, a lakásokban éjjel, vasárnap és bankszünnapokon történő végrehajtás csak akkor foganatosítható, ha a végrehajtó erre külön végzést kapott az illetékes bíróságtól.

Az végrehajtás helye tekintetében a végrehajtó az illetékességi helyén belül bárhol eljárhat.

Valóban meg kell jegyezni, hogy a 758a III szakasz értelmében azok a személyek, akik házas/élettársakként élnek az adós lakásában, kötelesek előzetesen hozzájárulni a lakásba történő belépéshez.

Ekkor, a végrehajtó köteles eljárási jegyzőkönyvet felvenni az általa megtett valamennyi intézkedésről (762 I szakasz), amelynek tartalmaznia kell az alábbi információt (762 II szakasz):

• a jelentés keltét és helyszínét;
• a végrehajtási tárgyalás tárgyát, röviden említve a végrehajtó által foganatosított intézkedéseket;
• azon személyek neveit, akikkel a tárgyalásokat folytatták;
• ezen személyek aláírását az alatt az írásos záradék alatt, amely igazolja, hogy a jegyzőkönyvet elolvasták és aláírás előtt jóváhagyták;

A végrehajtó aláírását

Ezenkívül a végrehajtó köteles minden igényt és egyéb közlést jegyzőkönyvezni, amely az eljárás alatt elhangzott (763-as szakasz). Ezenkívül a végrehajtó köteles jegyzőkönyvezni a lefoglalt tárgyak becsült értékét (GVGA 132-8 szakasza).

Fontos lépés a foglalás során az adós hivatalos értesítést a végrehajtásról, amennyiben nem volt jelen az eljárás során (808 III szakasz „a végrehajtó köteles értesíteni az adóst az elvégzett lefoglalásról”). Az adós részére megküldött hivatalos értesítésnek tartalmaznia kell a végrehajtó által felvett jegyzőkönyvet is (GVGA 135-5 szakasza). A jegyzőkönyv egy példányát csak kérelemre kell átadni a végrehajtást kérő részére, vagy ha a döntésről őt tájékoztatni kell, a GVGA 108a szakasza szerint (pl. ha az adósnak harmadik féllel szembeni követelései vannak) (GVGA 135-5a szakasza).

A végrehajtás alól mentesülő javak

A foglalási korlátozások általában az adós védelmét szolgálják. A 811-es szakasz felsorolja a végrehajtás alól mentes tárgyakat, amelyeket a végrehajtónak hivatalból kell mentesítenie. A valóságban az adósnak és családjának a létfenntartáshoz szükséges minimumot kellene megtartania: a végrehajtó számára tilos olyan tárgyak lefoglalása, amelyek nélkülözhetetlenek a személyes szükségletekhez vagy a szakmai tevékenység gyakorlásához.

A végrehajtás alól mentesülő javak:

• személyes használati cikkek és a háztartáshoz szükséges tárgyak (ruházat, fehérnemű, ágynemű...);
• négyheti élelmiszer, fűtésre és világításra szolgáló anyagok, ill. az a pénzmennyiség, amellyel ezeket meg lehet vásárolni;
• az adós és családja élelmezését szolgáló állatok és az etetésükhöz szükséges takarmány;
• a kereső tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen javak;
• a megszolgált és kifizetett jövedelem;
• (…)

811 II szakasz „(2) Az első bekezdés 1, 4, 5-7. pontjaiban felsorolt javakat le lehet foglalni, ha eladójuk kéri a végrehajtást az áruk jogfenntartással történt eladása és az ellenérték ki nem fizetése miatt. A jogfenntartási megállapodást dokumentumokkal kell igazolni.” Ezen szakasz alapján nem tilos a lefoglalás, ha a végrehajtást kérő leszállította az árut az adósnak (amelyeket felsoroltak az 1, 4, 5-7 pontok) a tulajdonjog fenntartásával, és ha ezt a jogfenntartást hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolják.

A lefoglalás és a végrehajtást kérő zálogjoga

A lefoglalás és a végrehajtást kérő zálogjoga a német végrehajtási törvény fő rendelkezéseit képezi.

A 804 I (1) szakasz szerint: „A lefoglalással a végrehajtást kérő részére zálogjogot biztosítanak a lefoglalt javak felett.” Ennek eredményeként a végrehajtást kérő a lefoglalással biztosítéki zálogjogot kap a lefoglalt javakra. Sőt, a lefoglalási eljárás a tárgy zárolását hajtja végre.

A zárolás azt jelenti, hogy az adós nem gyakorolhatja egyetlen, a lefoglalt javakhoz fűződő magánjogát sem (eladás, bérbeadás...). A büntetőjogi védelem révén, a zárolás fontossága, amelynek a végrehajtást kérő védelme a célja, megerősödik (a német Büntető Kódex [StGB] 136 I szakasza szerint - Zárolt javak felszabadítása, hatósági pecsét feltörése „(1) Aki részben vagy egészben megrongálja, megsérti vagy használhatatlanná teszi azt a tárgyat, amelyet hivatalos céllal lefoglaltak vagy zároltak, maximum 1 évi börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”)

A 804 III(2) szakasz szerint „A zálogjog ugyanazokkal a jogokkal ruházza fel a végrehajtást kérőt, mint amelyet más hitelezők kapnak az egyezségi megállapodás keretében [...]”.

Meg kell jegyezni, hogy a zálogjogot első helyen adják az első foglalás következményeként, és elsőbbsége van a rákövetkező foglalásokkal szemben.

A zálogjog révén a végrehajtást kérő jogosult lesz a lefoglalt javak használatára annak érdekében, hogy a végrehajtási jogcím szerint megnevezett követelésének kifizetését megkapja (Példa: hogy eladhassa a lefoglalt tárgyakat).

Számlakövetelések és egyéb tulajdonjogok végrehajtása

Bevételi számlakövetelések és egyéb tulajdonjogok végrehajtása magában foglalja a megszolgált és kifizetett jövedelem végrehajtását is.

A bíróság illetékes a bevételi számlák és egyéb tulajdoni jogok végrehajtása feletti intézkedésre (ide nem értve az ingóságokat) (828 szakasz „(1) Azokat a jogcselekményeket, amelyek magukban foglalják a bevételi számlák és egyéb tulajdoni jogok végrehajtását, az illetékes végrehajtási bíróságnak kell megtennie”).

Az a végrehajtási intézkedés, amely javak visszaadására, valaminek a megtételére vagy valamitől való tartózkodásra irányul

A német Polgári Eljárási Kódex [ZPO] szabályozza a 3. §-ában azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyek javak visszaadására, valaminek a megtételére vagy valamitől való tartózkodásra irányulnak:

• tételek visszaszolgáltatása vagy felettük való rendelkezés (883-886. szakaszok)
• valami megtételének vagy a megtételétől való tartózkodásnak a végrehajtása (887-893. szakaszok)
• büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat a tételekről (894-898. szakaszok)

A visszaszolgáltatást a végrehajtó által foganatosított kényszerítéssel kell végrehajtani intézkedéseket (883 I szakasz: „(1) Ha az adósnak a birtokában levő ingó javakat vissza kell adni részben vagy egészben, ezeknek birtoklásából való eltávolítását a végrehajtó végzi el és juttatja el a végrehajtást kérőhöz.”).

A visszaszolgáltatás az alábbiakra vonatkozik:

• ingóság visszaadása (883-1 szakasz),
• ingóságok bizonyos mennyiségének visszaadása (883-1 szakasz),
• ingatlan vagy hajó visszaadása (885. szakasz),
• helyettesíthető tételek vagy értékpapírok bizonyos mennyiségének visszaadása (884. szakasz, amely hivatkozik a 883 I szakaszra)

Ki kell hangsúlyozni, hogy a visszaszolgáltatás harmadik felek részére is történhet. Ilyenkor az elvétel, nem pedig a végrehajtást kérő részére történő kiszolgáltatás jellemzi a visszaszolgáltatást.

Ha a végrehajtás minden feltétele teljesül a 883 I szakasz szerint, a javakat a végrehajtó elkobozza és visszaszolgáltatás gyanánt eljuttatja a végrehajtást kérőhöz.

Ha a javak nem találhatók meg, a 883 II szakasz szerint kell eljárni „az adós köteles a végrehajtást kérő felszólítására büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni a javakról, és igazolni, hogy a javak nincsenek a birtokában, és azt sem tudja, merre találhatók.”

Büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat a vagyontárgyakról

A végrehajtó egyik fő feladata az ingóságokról szóló büntetőjogi nyilatkozatok átvétele. Ha a végrehajtást kérő nem nyert teljes kielégítést a foglalásból és értékesítésből, a végrehajtást kérő kérelmére az adóst kötelezni lehet arra, hogy a végrehajtó részére büntetőjogi nyilatkozatot tegyen vagyontárgyairól.

A vagyontárgyakról szóló büntetőjogi nyilatkozatot a 4-8. könyv szakaszai tartalmazzák, az adós kötelezettségeit pedig a 807, 836 és 883 szakaszok írják le. Ez vonatkozik az „eskü tételére”, és ennek megfelelően tartalmazza az adós nyilvánosságra hozási kötelezettségét.

Ahogy a fentiekben említettük, ha a végrehajtás eredménytelen maradt, a végrehajtást kérő követelhet egy büntetőjogi nyilatkozatot a vagyontárgyakról. Ezen eljárás keretében az adós köteles vagyontárgyait felsorolni és a listát benyújtani.

Ezenkívül meg kell említenie a 807 II szakaszban felsorolt tranzakciókat is.

„2) A vagyontárgyak felsorolásának az alábbiakat is kell tartalmaznia:

1. az adósnak az utolsó két évben tett, fizetést megtagadó rendelkezéseit egy bizonyos személy vonatkozásában azt megelőzően, hogy az első határidőt kapta a büntetőjogi nyilatkozat megtételére (Fizetésképtelenségi Törvény 138-as szakasza);

2. az adós által az utolsó négy évben nyújtott ingyenes szolgáltatásait azt megelőzően, hogy az első határidőt kapta volna a büntetőjogi nyilatkozat megtételére, feltéve, hogy ezek nem alkalmi ajándékok és minimális értékűek voltak.

Azokat a javakat, amelyek a 811-es szakasz (1) bekezdés 1, 2 pontjai szerint világosan mentesülnek a foglalás alól, nem kell felvenni a javak jegyzékébe, kivéve, ha helyettesítési célú elkobzásuk foganatosítható.”

Az adós lakóhelye szerinti, illetve állandó lakóhely híján annak ideiglenes lakóhelye szerinti elsőfokú bíróság végrehajtója illetékes a büntetőjogi vagyonnyilatkozatok átvételére (899 I szakasz).

A végrehajtást kérő köteles időpontot egyeztetni a végrehajtóval a büntetőjogi vagyonnyilatkozat átvételére. Ez utóbbi köteles biztosítani, hogy az adóst is beidézzék a tárgyalásra (900 I 2 szakasz).

A büntetőjogi vagyonnyilatkozat megtételét illetően ellenőrizni kell, hogy a végrehajtás általános és különös feltételein túlmenően teljesültek-e a nyilvánosságra hozatali kötelezettség különös feltételei.

A 807-es szakasz rendelkezése szerint az adósnak 4 esetben kell vagyonnyilatkozatot tennie:

1. a lefoglalás nem vezetett a végrehajtást kérő teljes kielégítéséhez,

2. a végrehajtást kérő bejelentette az okok valószínűsítése mellett, hogy a foglalással valószínűleg nem fogja tudni megkapni a teljes kielégítést,

3. az adós visszautasította a szemlét (758-as szakasz), illetve

4. a végrehajtó többször megkísérelte megtalálni az adóst a lakásán, az időpontok két héttel előre történő bejelentése mellett; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az adós kellően igazolta távollétét.

A 836 III szakasz még egy esetet sorol fel, amikor meg kell követelni a büntetőjogi vagyonnyilatkozat megtételét az adóstól „(3) Az adós köteles információt szolgáltatni a végrehajtást kérő részére a követelése végrehajtásához, valamint eljuttatni részére a követelésre vonatkozó dokumentumokat. Ha az adós nem szolgáltatja az információt, a végrehajtást kérő kérelmére őt jegyzőkönyvileg kötelezni kell a nyilatkozattételre, amelyet büntetőjogi nyilatkozattal kell megerősítenie. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát biztosítani kell a végrehajtást kérő részére a végrehajtás útján.”

Végül, a fentiek értelmében a 883 II szakasz az alábbiak szerint rendelkezik: „883 II szakasz „(2) Ha nem találják a visszaszolgáltatandó tárgyat, az adós a végrehajtást kérő felszólítására büntetőjogi felelőssége tudatában köteles jegyzőkönyvileg nyilatkozni a javakról, valamint igazolni, hogy a javak nincsenek a birtokában, és azt sem tudja, merre találhatók.”

***

Ha az adós nem jelenik meg az idézésre a büntetőjogi vagyonnyilatkozat megtételére, vagy ha ok nélkül elutasítja annak megtételét, a bíróság kérelemre (901-es szakasz) letartóztatási parancsot állít ki a büntetőjogi vagyonnyilatkozat megtételének kikényszerítésére.

A letartóztatási parancsot nem hivatalból, hanem kizárólag kérelemre állítják ki. Az adós letartóztatását a végrehajtó foganatosítja (909 I 1 szakasz). A fogvatartás nem haladhatja meg a hathónapos időtartamot (913-as szakasz).